�d�m k�ld�ke.

Volt-e �d�mnak k�ld�ke?- veti oda h�nyavetien Faludy Gy�rgy legutols� reg�ny�ben ezt az elgondolkodtat� k�rd�st.

A k�rd�s tekinthet� volna ak�r k�lt�inek is (hiszen �ppen k�lt�t�l �rkezett), de mert v�laszt csak avatott okoskod�ssal, k�vetkeztet�ssel, vil�gn�zetb�l eredezetten, hangulat-f�gg�en, �m �gy is, �gy is csak k�telkedve lehet adni, magam beletemetkeztem a tov�bbgondolkod�sba.

El�sz�r elhagyott orvosi tanulm�nyaimra kezdtem hivatkozni, t�maszkodni.

A k�ld�k anat�miai-biol�giai k�plet, melynek hivat�sa, feladata a sz�letend� csecsem� �let�nek sz�let�sig val� ell�t�sa.

Ergo: a k�ld�k (amely m�r csak jelz�se annak, hogy azon kereszt�l az �let �radt a magzatba) csak azoknak (voltak�ppen mindenkinek!) adatik meg, akit anya sz�lt s aki �tesett a legcsod�latosabb r�tuson, a sz�let�s szent miszt�rium�n.

�mde!

„Teremt� teh�t Isten az embert az � k�p�re, Isten k�p�re teremt� �t, f�rfiv� �s asszonny� teremt� �ket.”

(M�zes I. k�nyve, I.fejezet 27.)

Saj�tos gondolkod�ssal r�gt�n az „Isten k�p�re” t�rt�n� teremt(�d)�s fogalma ker�l a gondolatok k�z�ppontj�ba. Hiszen Isten (M�zes szerint is) �r�kk�val�, sz�let�s�r�l nincs m�d b�rmit is gondolkodnunk. Volt, mindig, van, mindig �s lesz, mindig.

Tekints�nk el itt att�l a klerik�lis �s enn�lfogva gy�gy�thatatlan konzervativizmust�l, amely a teremt�s (vagy, hogy megadjuk a kell� tiszteletet: a Teremt�s) csod�j�t, t�rt�n�seit „hinni kell” alapon terjeszti �s k�veteli tisztelni.

De maga a t�ny, hogy „k�p�re” felt�telezi azt, hogy mindenhat�s�g�t kiv�ve (de azt is mi�rt?) �ppolyan a megteremtett f�rfi �s n�, �d�m �s �va, mint l�trehoz�juk, Teremt�j�k, maga az Isten.

„K�ld�kileg” teh�t ugyanolyan(ok), nem lehet (�s nincs is) az �letzsin�r valaha-volt t�ny�t igazol�, arra eml�keztet� jelz�s.

Id. Lucas Cranach, Joakim Skovgaard, Anton D�rer �s Patk� K�roly (de ide id�zhetn�m a renaissance megannyi �br�zol� m�v�sz�t) csod�latos k�pein ott van �d�m �s �va, rendszerint a Paradicsomban, legink�bb az omin�zus almaf�n�l, legt�bbsz�r az �lnok k�gy� t�rsas�g�ban.

�s messzir�l �v�ltenek k�ld�keik!

Micsoda t�ved�s, micsoda h�tatford�t�s a t�nyeknek, micsoda k�nnyelm� epigonizmus! H�t senki nem gondolt Faludy szellemesen felvetett k�rd�s�re?

Alighanem nem!

A „k�ld�k-k�rd�s” itt bez�rhat� lenne.

�m cunami m�dj�ra felkavarja a bens� k�vetkeztet�seket, gondolatokat �s tov�bbi (meglehet oktondi) sejt�sek, v�lem�nyek kalak�t�s�ra �szt�k�l.

�s itt most �hatatlanul a genetikai tudom�nyok alapvet� premissz�ira kell t�maszkodnom s k�r�lj�rnom az ezekb�l kik�vetkeztethet� �jabb k�rd�st: mi�rt degener�l�dott az emberis�g?

A v�lasz (�ppen az alapelvekre t�rt�n� utal�ssal) k�nnyen megadhat�.

Mert a t�rt�net M�zes I..k�nyve 28. alapj�n kik�vetkeztethet�:

„�s meg�ld� �ket az Isten �s mond� n�kik Isten: szaporodjatok �s sokasodjatok..”

Sz�val �d�m sz�pen (n�sz)�gyba viszi �v�t, teszi a dolg�t. Alighanem tetszik is neki, mert sorban j�nnek az ut�dok: K�in, �bel, K�m�n, M�h�l�l, J�red, �nokh, �s �gy tov�bb.

Sehol egy n�st�ny!

De akkor ki a „sokasodjatok” �sanyja?

Csak �va lehet az.

�s itt elbizonytalanodom kiss�.

Ugyanis ebb�l fakad� k�vetkeztet�seimt nagyon neh�z szalonk�pes szavakkal �s gondolatokkal le�rni.

Az t�rt�nik ugyanis, (annak kellett t�rt�nnie), hogy az egyetlen, ut�dnak �letet adni k�pes n�st�ny, -hogy is mondjam?-, sz�val meg kell aj�nd�kozza m�r megsz�lt ut�dait a maga test�vel, hogy �jabb, most m�r n�nem�eket sz�l� funkci�j�t bet�lthesse.

Akik azt�n saj�t testv�reikkel b�jnak �gyba �s innen kezdve megint a genetik�t kell el�r�ncig�lnom.

Mert ha egy Habsburgot, egy a t�rt�nelemben sokat emlegetett m�s kir�lyi h�zat (pl. Karolingok) azzal v�dolunk, hogy a k�s�bbi ut�dok kretenit�sa a saj�t csal�don bel�li h�zass�gb�l eredeztethet�, akkor �d�m�k igaz�n joggal viselhetik a megb�lyegz�st e tekintetben.,

(Ord�n�r� humorom veti fel bennem a gyanakv� gondolatot: hacsak �d�m nem tal�lkozott egy j�k�p� majommal, vagy �va nem tette ugyanezt!)

Nem analiz�lom tov�bb hol szkeptikus, hol szarkasztikus tapogat�z�somat ebben a k�rd�sben, de meg�rne egy mis�t: hogy tudott �s tud az Egyh�z �vsz�zadok �ta olyan hitt�telben tartani milli�kat, melyeket az �let, a tudom�ny �s a tapasztalat megannyiszor megc�folt m�r.

Nincs ebben semmi antklerikalizmus. Nyilv�nval�, hogy egy�b

vall�sok misztikumai is rejtenek eff�le „t�ved�seket”, de �n Faludy nyom�n most a magam vil�gn�zete �s k�vetkeztet�sei aspektus�b�l boncol(gat)tam a legelej�n feltett k�rd�st:

Volt-e �d�mnak k�ld�ke?.

2006. okt�ber 16.