ELMENT...
((�desany�m hal�l�ra))

Elment!

Cseppnyi igazs�g sem volna abban, ha azt mondan�m: itthagyott.
Mert � sohasem hagyott el, mind�g velem volt, mint van most is!

Eml�keim hatalmas �serdej�nek minden f�ja m�g�l az � kedves arca villan el�m, keze s�mogat�s�t �rzem homlokomon, szavai vattapuha szigor�s�g�t hallom szel�d megrov�saiban.

�l bennem!

Mind�r�kk�!

Lerohannak az eml�kek.

Hatalmas egy�ttkacag�sok, a szomor�s�g egy�tt t�lt�tt �r�i, a sertefert�l� besz�lget�sek, az �letet boncolgat� b�lcselked�sek, a huncutkod� szellemess�gek, a soha-ki-nem-fogy� tr�f�lkoz�sok, kerget�z�s a cserdi r�ten a magukat b�szk�n mutogat� kikericsek k�z�tt, �jszak�ba ny�l� n�gykezesek ifj�s�gom zongor�j�n, lemezhallgat�sok, az aranygaluska �nyeket csikland� �zei, a "gyere haza kisfiam!" �v�d� hangulata, az els� �vodai nap, a boldogs�g k�nnyei unok�i sz�let�sekor, a t�tova l�ptek, melyek k�zben m�r g�rcs�sen bel�m kapaszkodott, a farsangi tang�k-foxtrottok egy�tt-t�ncolt v�gass�ga, "j�n-e velem, Nagys�d, shymmit j�rni?", a csendes hallgat�sok, b�j�csk�z�s a di�f�k k�z�tt, a kerti lugasban, �polgat�sok a v�s�ri lacikonyh�n elmajszolt falatok ut�n, hadakoz�sok kuty�ink szeretet��rt, f�lt�kenys�g az els� l�nnyal t�lt�tt �jszaka ut�n, a "h�t elvesztelek, �des fiam?" b�szkes�ggel �tv�z�tt var�zslatos agg�d�sa, a f�lszeg, szem�rmes bevall�sok �s vallom�sok hada, a szem�rmetlen ifj�s�g p�ffeszked�s�nek csendes csit�t�sa, a mind�g sz�lesre t�rt kapu, a mindent meg�rt� csod�latos forr�s�g� sz�v, a lassan elsz�rk�l� szem meg-megcsillan� szeretete, "m�ln�s T�r� Rudit hozz�l, kisfiam!", az els� elsz�vott cigaretta ut�ni zord percek, az el�szobai f�r�szporos-zs�k,: "azon t�ltsd ki a bossz�dat, dr�g�m!", nagy barangol�sok a csonkamindszenti, ibolyasz�nyeggel ter�tett erd�ben, jaj, az a d�lut�n, amikor lev�gtam legszeretettebb r�zs�it, mert Magdinak az tetszett, gy�ngyir�gillat� sz�let�snapok, �nnepek, kar�csonyok, esk�v�k, sz�let�sek, temet�sek, k�nnyek, kacajok, mind, mind �!

Most elment!

De ugye. nem hagyt�l itt, �desany�m?

1999