LITÁNIA A XXI. SZÁZADBÓL (fohász)
(De profundis clamavi ad Te, Domine!)
A nagyárosok poklaiból libera nos, Domine!
A hőség infernójából, a forró aszfalt dzsungeléből, a fojtogató füst fellegeiből libera nos, Domine!
A szállongó korom örvényeiből, a csikorgó gépek csordája közül, a harsogó monotonság kaotikus kavalkádjából, a televíziós antennák és csatornák zűrzavarából, az agysejtjeinket roncsoló reklámhadak orgiájából, libera nos, Domine!
A csernobil-csillag ártó sugarától, a hazugságokkal teli érvek sűrűségétől, a szirupos hízelgések mögött rejtőző pengék villanásától, salve, Domine, animam meam!
A Salamon király sem salamonságáról, sem királyságáról mitsem tudók okvetetlenkedő kérdéseitől, az önmaguk görcsös gondolataiba báván kapaszkodók ál-áhitatától, a bibliai igazságok valóságában kételkedők httel burkolózó tagadásaitól, az alig valakik által olvasott bölcsességek kacskaringós körmondataitól, az egymásra hányt szavak üres kongásának fülsiketítő morajától, az önhittség és megelégedettség iszapos mocsarától, a hetedhéthatáron átkiáltani akart szavaink keserű visszhangtalanságától, salve, Domine, animam meam!
Az elembertelenedés posványától, a személytelenné-válás kínjaitól, az uniformizálódás rettenetétől, salve, Domine, animam meam!
A kicsinyesség és anyagiasság szörnyűségeitől, a gyötrelmesen közönséges álmoktól, az alantas, bűnökkel teli vágyakozásoktól, érzelmeink végleges elfásulásától, mindennapos neurózisainktól, salve, Domine, animam meam!
És vezess el minket, Uram, a te erdeidbe, a mohák, zuzmók és páfrányok közé, a primitív életforma gyönyöreibe, a vegetáció problémátlan burjánzásába. Távol az emberektől és közelebb az éghez!
Altass el minket a csillagok susogásával, ringass el fellegeid puha párnáin, kócold hajunkat szélvészek roppant fésűivel, fürdesd meg szívünket a fényben s a füvek keserű illatában.
és vígy minket ismételten a megújuló kísértésbe, hogy lerázhassuk magunkról a mindenbe-belenyugvás nyálkás alázatát, hogy értelmet hazudhassunk közönséges napjainkba és mentséget találhassunk egész elrontott életünkre, most és mindörökkön örökké. Ámen!
1992
|