VALLOMS (az els "igazi"-hoz)
Minden Te vagy: a felleg s a hullm, a part vagy s rvny a part alatt, a tiszta g, mely kken boltosul rm s befdsz engem, mint az alkonyat.
Te vagy az antik oltron a blvny, a hegyek ormn rtz fnye vagy, azros bolton tndkl szivrvny, s a forgszl, mert frtjeimbe kap.
Flttem kkl, altat sttsg, frdetsz a fnyben, mint a hajnalok, viharbafl, felleges stt g s a villm, amely rajta trobog.
A logika s az nkivlet, pokoli gynyr, gi fjdalom, az ntudat s szikrz lendlet, az ecet s a mz az ajkamon.
A gyengesg, a bszke erssg a ktkeds, a hit Te vagy, amely tzvel lngragyjt, a hsg s megdermesztesz, mint a sarki fagy.
A mozgs vagy s rkk mozdulatlan, a vltoz s mindg rk egy, idtlen s l minden pillanatban, a szeretet s izz gyllet.
Minden rejtlynek bvs nyitja vagy, a pentagramm s a lidrc a fld alatt, a Mindensgnek rejtett titka vagy s mint csillagok, vezrled sorsomat.
Te vagy az brenlt, Te vagy az lom,. tavaszi himnusz nma tli jben, knnycsepp a szememen s mosoly a szmon, Te vagy az n kis des-Mindensgem!
1986 |
|
| |