LEV�L A T�VOLI KEDVESHEZ
(elhagyottan)

Egykorvolt Kedvesem!
H�t itthagyt�l?
Elment�l?
T�lem?
�r�kre?

Pr�b�lok beenyugodni a megv�ltoztathatatlanba, elfelejteni h�tlens�ged, melyre aligha szolg�ltam r�. Felid�zni az �veket, napokat, meghitt �r�kat, amelyeknek eml�ke kit�r�lhetetlen�l bel�m iv�dott, s amely most, hogy elment�l, egyed�l az er�t, hogy sorsom tov�bb viseljem.

Eml�kszel?

Akkor j�tt�l hozz�m, amikor a legnagyobb sz�ks�gem volt R�d. Amikor r�mk�sz�nt�tt a f�rfikor, s amikor er�ddel hitet �s megsz�llotts�got tudt�l adni miindahhoz ami v�rt r�m. �s amir�l tudtam, hogy N�lk�led nem tudn�m elviselni.

Bel�m b�jt�l, velem volt�l a nap minden �r�j�ban. �reztem hatalmadat, tudtam, hogy �v� kezeddel sorsomon munk�lkodsz, hogy er�t, hitet �s t�relmet adsz. Magamhoz szor�tottalak. Veled �lmodtam v�gyaimat �s b�szk�n mutogattalak embert�rsaimnak. K�r�lfontad gondolataimat, okosan tett�l mer�ssz�, s n�ha miattad -mert felf�t�tt�l- voltam, lehettem meggondolatlan. Vad biztons�ggal vettem az akad�lyokat �s a fiask�k, amelyeket el kellett viselnem, sz�tolvadtak �lel� karjaidban.
Egy�tt voltunk.
Azt hittem mind�r�kk�!

Eml�kedet fak� k�pek �rzik, melyek mindegyike egy-egy kort id�z, amely most m�r N�lk�led, soha vissza nem t�rhet. L�tom magam er�t�l duzzad�an, sz�les mosollyal, hetyke tart�ssal, szemben�zni az �let kih�v�saival. Meggondolatlan hevess�ggel, amint fel sem m�rem helyzetem �s a vesz�lyt, csak megyek el�re.

De itthagyt�l!

Megpr�b�llak meg�rteni.
Bevalljam?
Nehezen megy

�m ha f�rad� kezemre n�zek, sz�ml�lom a megsz�molhatatlan bar�zd�kat, melyeket az Id� sz�ntott homlokomra, meg�rtelek. S�t, egy kicsit �r�gyellek is!

Aki elhagyhattad ezt a porh�velyt, kisz�llhatt�l a bulib�l, amely m�r egyre kevesebb �lm�nyt, mind t�bb gondot �s kil�t�stalans�got �g�r.
M�gis f�j, hogy egyed�l hagyt�l. De mert nem tett�l m�st, mint engedelmeskedt�l az �let k�ny�rtelen parancs�nak, meg kell bocs�tanom h�tlens�gedet.

De tudom�sul kell venned, hogy am�g �lek, eml�ked lobogva �l bennem, s hogy egy�ttl�t�nket, oly sok ideig tart� boldogs�gunkat sohasem fogom elfelejteni.

Sz�pen k�v�nok T�led b�cs�zni, ez�rt fogadd k�sz�netemet az�rt a sok-sok j��rt, amit adt�l.
Isten veled, ifj�s�gom, legszebb f�rfikorom!

Megbocs�t� szeretettel k�sz�nt egykori t�rsad:
Bokr�t�s Andr�s

1987