CZ.M�T� 1945-BEN
("azok" az �vek)

Cz. M�t� magateremtette halastavas tany�ja ott h�z�dott a Cserdibe vezet� orsz�g�t ment�n a Cselekdomb alj�ban. S�r�n ben�tt boz�tosba burkol�zott a tanya, m�g a hatalmasra n�tt szomor�f�zek sem �rulkodtak arr�l, hogy az elhagyottnak t�n� csalitosban ember lakik. A d�ledez� ist�ll�n �s a tavaszonk�nt �jrameszelt kalyib�n k�v�l semmi sem sejttette, hogy ott bizony �let folyik. Ha ugyan �letnek lehet nevezni azt, ahogy M�t� tengette ott lassan m�l� napjait.

1920-ban M�t� �gy hat�rozott, hogy meggazdagszik. Erre legalkalmasabbnak azt tartotta, ha elmegy Belgiumba b�ny�sznak, ott elt�lt k�t-h�rom �vet, azt�n hazaj�ve gondolkodhatik azon, kit�l, hol �s mennyi f�ldet v�s�roljon, s m�g ak�r asszonyt is ker�thet mag�nak.

El is t�lt�tt M�t� odakint n�h�ny �vet, k�zben megismerkedett a szoci�ldemokr�ci�val, halv�nyan derengeni kezdett benne valami, amit szoci�lis �rz�kenys�gnek, munk�s�ntudatnak, igazs�gkeres�snek neveznek, azt�n mindezzel �s csek�lyke �sszegy�jt�tt vagyon�val (nem volt az csak vagyonka!) hazat�ntorgott valahogy. �m a vil�ggazdas�gi v�ls�g, amely m�g a Rockefellereket sem k�m�lte, M�t�t egyszer�en f�ldh�zcsapta. Csak annyi ereje maradt, hogy megvegye ezt a falut�l messze es�, egykor szebb napokat l�tott tany�t. De mert f�ldv�s�rl�sra p�nze m�r nem akadt, szorgos munk�val halastavat �sott, abba telep�tett n�h�ny m�zs�nyi halat �s ett�l kezdve � l�tta el az ilyen ir�nyban kor�ntsem ig�nyes falut egy-egy �nnepi halvacsor�ra val�val.

De mert a kint fel�bredt munk�s�ntudata arra �szt�k�lte, hogy keresse, kutassa az igazs�gtalans�gokat, �s mert ebb�li tapasztalatainak �s felismer�seinek hangot is adott, M�t� �let�nek k�l�n�s korszaka k�sz�nt�tt be. Ez volt M�t� �let�ben a "No, idefigyeljen, M�t�!" korszak. Merthogy Pusk�s f�szolgab�r� uram mindenkor �gy kezdte mond�k�j�t, ha M�t�t maga el� id�zte faluszerte harsogott �s l�z�t�nak titul�lt besz�dei miatt. M�t� ilyenkor mind�g k�nyszer� fogadalmat tett megjavul�s�t illet�en, �m alig l�pett ki a f�szolgab�r�i arbor�tum k�rnyezet�b�l, m�ris harsogta v�lem�ny�t az urakr�l, akiket summ�zva egyszer�en csak gazembereknek tartott.

El�g sok�ig tartott M�t� �let�ben ez a korszak, �m amikor a h�bor� elvonult, �j titulust �rdemelt ki M�t�, �j korszak k�sz�nt�tt r�. Ezt a korszakot "M�t�-�r" korszaknak is h�vhatn�nk, hiszen �r lett itt egyszerre mindenki a suszterinast�l a f�isp�nig bez�r�lag. Megn�tt a falu hal�telek ir�nti �tv�gya is, �gy M�t� ha gazdagnak nem is tudhatta mag�t, jobb �letet �lt, mint addig valaha.

�m azon a sz�m�ra gy�gy�thatatlan csal�d�son �s atrocit�son, melyet a felszabadul�s k�s�bb szentnek mondott pillanataiban kellett elviselnie, nemigen tudta mag�t �tverekedni.

Az t�rt�nt ugyanis, hogy a front elvonul�sa ut�ni napokban egy orosz katona elrekvir�lta M�t� egyetlen �s n�lk�l�zhetetlen geb�j�t. M�t� ugyan tiltakozott a mer�nylet ellen, de haragj�t, m�rg�t �s f�k�nt keser�s�g�t nem tudta k�ny�r�lett� v�ltoztatni. �gy h�t M�t� kedvenc lova hadbavonult. Rejt�ly, mik�nt vehette haszn�t annak b�rmif�le hadsereg is, hiszen a gebe olyan sov�ny volt, hogy azon szinte vid�man kereszt�l lehetett l�tni.

M�t�nak p�nze arra sohasem volt, hogy �j parip�t v�s�roljon mag�nak, b�nat�t �s keser�s�g�t �gy egyenl�tette ki, hogy a falu f�ter�n most m�r a felszabad�t�kat sz�dta fennhangon, b�r szidalmaib�l jutott b�ven a m�g mind�g szolg�latban l�v� f�szolgab�r�nak is. Akinek viszont az esem�nyek ugyancsak megnyirb�lt�k hatalm�t �s aki �gy k�nytelen-kelletlen el kellett viselje M�t� fodroz�d� haragj�t. (M�g az is lehet, hogy titokban egyet�rtett M�t�val.)

Hol volt m�r az a kor, amelyben Pusk�s f�szolgab�r� �r parancs�ra lassan v�gigl�pkedett k�t kakastollas csend�r a falun �s m�g a J�rai�k hatalmas komondorai is beh�zt�k f�l�ket-farkukat a m�lt�s�gteljes vonul�s l�tt�n.

M�t� "�r"-s�ga azonban nem tartott sok�ig, Mik�nt sok m�sok� sem, de err�l most ne ess�k sz�.

Kl�r Miska, a falu kommunista p�rttitk�ra felismerte M�t�ban a sors�ban megt�pett, kisemmizett agr�rprolet�rt �s addig agit�lta Cz. urat, am�g abb�l elvt�rsat nem siker�lt faragnia.

Kl�r Mih�lyt az eg�sz falu rendes embernek tartotta. Nem is h�vta senki Kl�r elvt�rsnak, Miska volt az mindenkinek. M�t�nak is. Akinek m�ltj�val persze lehetett p�ld�l�zni, a aki l�pten-nyomon teregette ki m�r-m�r unalmass� v�l� panasz�t minden f�rumon. Legend�sak voltak a falugy�l�sek (akkor m�g nem �gy h�vt�k azokat), a p�rtnapok �s egy�b rendezv�nyek, ahol M�t� d�ht�l dagad� erekkel �s v�r�sre v�lt k�ppel k�vetelte: adj�k vissza neki a t�le igazs�gtalanul elvitt lov�t. T�r�dhetett a gy�l�s b�rmivel, arra bizton lehetett sz�m�tani, hogy Cz. M�t� ak�r napirend el�tti felsz�laml�s form�j�ban, ak�r z�rsz�k�nt, de k�retlen�l is mind�g felker�l a napirendi list�ra.

Kl�r Miska hi�ba kapacit�lta M�t�t, ugyan szokna m�r le err�l az ostoba k�vetel�z�sr�l. M�t� azonban jogaira �s "munk�smozgalmi m�lt"-j�ra hivatkozott �s egyre hangosabb� v�lt. M�r mintha ink�bb teherr�, mintsem p�ldak�pp� �s hivatkoz�si alapp� v�lt volna M�t� k�zszerepl�sben val� jelenl�te.

Kiz�r�s�ra �s a falu akt�yv politikai �let�b�l val� elt�vol�t�s�ra nem volt el�g ok M�t� hangoskod�sa. Kap�ra j�tt azonban 1948, a szocdem �s kommunista p�rt egyes�l�si cerem�ni�ja. A p�rt tagjainak sz�mot kellett adniok nemcsak h�s�g�kr�l �s elk�telezetts�g�kr�l, de politikai felvil�gosults�gukr�l is.

A bizotts�g, amely hivatott volt mindezt m�rlegelni �s megvizsg�lni, igen sz�p sz�m� volt. Helyet foglaltak benne a falu politikai szerepl�i, ott voltak az (akkor m�g szentl�rinci) j�r�s aktivist�i, k�zt�k az ugyancsak falusz�l�tte, zsell�rb�l lett j�r�si titk�r, a k�s�bb megyei tan�cseln�k-helyettesk�nt ismert dr. (!) F. J�nos is. De ott vir�tott a megy�b�l is egy nagytekint�ly� elvt�rs az asztal mellett, bel�le k�s�bb igen magas funkcion�rius lett, akinek nev�hez a "h�rom T" (t�mogat, t�r, tilt) fogalma k�t�dik. (Fiatalabbak ne pr�b�lkozzanak a megfejt�ssel, az �regebbek pedig ac�lozz�k meg mem�ri�jukat �s r�gt�n tudni fogj�k, kir�l is besz�lek.)

M�k�d�tt ezid�t�jt Szentl�rincen egy megyszerte j�h�r� vasuti resti, minek tulajdonosa bizonyos Hornicsek �r volt. 160 centis magass�g�hoz (vagy ink�bb alacsonys�g�hoz) tekint�lyes termet j�rt, olyan ember volt, akit k�nnyebb �tugrani, mint k�rbefutni. Hatalmas, goly�szer� tar kopony�ja holdvil�g-szer�en csillogott. Konyh�ja h�res volt, mint minden vas�ti restinek abban az id�ben. K�zismerts�ge kiterjedt falun k�v�l is �s rostons�ltjei, messzir�l illatoz� brass�i apr�pecseny�i, vel�s pacaljai �s egy�b f�noms�gai sokszor t�ntek el idel�togat� v�rosi m�lt�s�gok inyencs�gre �hes gyomraiban. Hornicsek �t h�t ismert ember volt a k�rny�ken.

M�t� �let�ben bek�vetkezett a sz�mad�sok �r�ja, azaz a tagfel�lvizsg�lat. Faggatt�k is bar�tunkat mindarr�l, amir�l egy �ntudatos prolet�rnak tudom�sa kellett v�n' legyen. �m M�t� n�ma maradt, mint halai ott kint a Cserdibe vezet� �tmenti halast�ban.

Amikor m�r minden pr�b�lkoz�s fiask�t vallott, Kl�r Miska szem�ben felcsillant a rem�ny, hogy � k�pes lesz M�t� tehetetlens�g�vel megbirk�zni �s rendet tenni az e tekintetben �resnek t�n� fejben. A bizotts�g feje felett l�g� R�kosi-k�pre mutatott �s fennhangon k�rdezte M�t�t�l:

"De ezt az elvt�rsat csak megismered, ugy-e?"

M�t� arc�n els�multak a r�ncok �s boldog mosollyal felelte:

"No hallod, m�r hogyne ismern�m fel. Ez Hornicsek �r, a restis!"

Kl�r Miska els�padt, M�t� az alapszervezeten k�v�l tal�lhatta mag�t �s csak nagyon lassan szokott le arr�l, hogy elrekvir�lt lov�t visszak�vetelje.

Mert r� akkor m�r b�z' egyre kev�ss� hallgatott b�rki is.

1997