KÉTELY
(Zs. ciklus)

Tűzszemű, karcsú pannon Madonna,
ki a jövőt most méhedben hordozod
gyermekálmaim minden édességét
idézi fel aranyló mosolyod.

Az arcod láttam Boticelli vásznán
s így álmodták a della Robbiák
márványba hazug századukban
angyalarcú gyermekek mosolyát.

Úgy rejtezik az édes öröm Benned,
mint hegedűkben Mozart dallama,
derűs sugár vagy, tiszta villanó fény,
kék és s a víz húgának vallana.

Melyikünk sorsát rejti karcsú tested?
pillád mögül ki gyújt vad lázakat?
kit csókol majd -Te gyűlölt és imádott-
s ki símogat, hogy szavad elakad?

Megmentesz-e majd Asszonyom, Madonnám
ki nélküled poklokra szállana
s ki őrzi arcod rebbenő varázsát
ha majd rámhull a végső éjszaka?

1987