�SZ
(az im�dott)

Ha a rozsd�slomb� hegytet�kr�l vattaf�ny� k�dle�nyok settenkednek el�, hogy a lust�n elny�l� v�lgyek �l�be hajts�k fej�ket, ha a pr�s tork�b�l �des must csorog, ha a j�tszi szell� pianissim�ja vad furios�v� v�lik, ha z�g� szelekkel nyargal� z�porok itatj�k a szomjas f�ldeket, ha lass� �k�rny�l �szik el ablakod el�tt, ha nem k�borolhatsz a m�ly avarban sz�k �sv�nyeken gomb�t kutatva, mert bez�rnak a zord es�k, ha a kunyh�k fal�n hervadni kezd a repk�ny �s az utak ment�n vetk�znek m�r a f�k, ha a hegy orm�n �tbuk� reggeli nap b�bora hunyor�tja szemed, ha a f�rg�n surran� gy�k �lmos lass�s�ggal keresi a k�vek meleg�t, ha a z�ld nyugtat� hatalm�t a r�tpiros, a rozsdabarna �s a f�radts�rga veszi �t, ha a kora reggeli mad�rf�tty trill�i b�gyadtabbnak t�nnek, ha ablakod szeglet�ben meg-megjelenik a csillan� d�r, ha az �jszakai csendet h�s szell� d�ngics�l�se k�s�ri, ha a h�tramaradt f�rt�k�n ez�st�sen csillog a harmat, ha a b�gyad� napsug�rnak veted h�tad, hogy ellopd t�le az elksz�n� meleget,s ha �r�gy pillant�sokkal k�s�red a meghal�sba val� belenyugv�s misztikus csod�it, tudhatod, itt van az �sz.

A Szent Mih�ly �tj�ra csak�gy besz�kik, mint itthon, el�rek�ldve jelz�seit s r�gen l�tott, �h�tott vagy nem-szeretett vend�gk�nt bek�ret�zik mindennapjainkba.
Engedj�k, nem engedj�k, meg�rkezik!

�n magam hitet szeretn�k tenni mellette. R�gi bar�tk�nt �s legszeretettebb �vszakomk�nt k�sz�nt�m.
Kutatom: mi�rt is?
Mi�rt nem a fiatals�g, a meg�jul�s, az �jj�sz�let�s szimb�lum�t, a serteferte Tavaszt, mi�rt nem �letet �rlel�, pihen�st, nyugalmat, �lm�nyeket ad� Nyarat, mi�rt nem a sz�zi feh�rs�ggel mindent bevon�, tisztas�got hirdet�, liturgikus �nnepeivel kedvesen feld�sz�tett Telet szeretem?
Mi�rt �ppen az �sz az, amely elm�l�sra figyelmeztet� jeleivel �s nyom�ban j�r� csendes-csod�latos vil�g�val az Id�re ir�ny�tva figyelmemet v�lt legjobb bar�tomm�?
Tal�n �ppen ez�rt!

Mert figyelmeztet, mert n�ma felki�lt�jelk�nt el�m tornyosul, mert lass� ritmus�val meg�ll�thatatlannak t�nik, mert a m�g h�tramaradott aj�nd�kot az �lembe sz�rja, mert az �let utols�, �m megcsod�lnival� jeleit festi a soha-ilyen-az�rk�k �gre. �s mert �r�kk� az elm�l�s k�r�l toporg�-kutat� ismereteink b�v�l�s�hez ad megannyi �jabb �s �jabb adal�kot, amit azt�n vagy �szrevesz�nk, vagy sem, de amelyek t�rv�nyszer�ek s ett�l t�n m�g �rdekesebbek.

Meg�regedni nem m�s, mint �ssz� v�lni. A csod�k, melyeket az �let fukar tenyer�b�l kapartunk ki magunknak, m�r elmentek mellett�nk. A belenyugv�s szent er�nye mind t�bb helyet k�r �s kap benn�nk. Nem megalkuv�s ez, de egyfajta b�lcs szeml�let, amnelyet az elker�lhetetlens�g m�konya helyett a megcsod�lnival� sz�ps�g flastrom�val kell d�sz�ten�nk.
Az elm�l�s r�tusa -n�zd csak meg k�zelebbr�l!- nem elrettent�, nem visszatasz�t�, kor�ntsem ijeszt�. �r�gyl�srem�lt�! A fokozatoss�g, csendess�g meg�ll�thatatlan t�rv�nye az �r! A megtorpanni-akar�s er�lk�d�s�t�l f�radt l�lek renyhes�ge elfedi el�led a Sz�pet.

Ne az elm�l�son keseregj! Hiszen �leted tele van meg�lt, feledhetetlen boldogs�ggal. Amelyr�l m�gis oly k�nnyen elfeledkezel. Amelyet �r�kk� magadban hordozol, v�gyaiddal, eml�keiddel, melyek r�gm�lt �sz�k l�pos sz�vev�ny�ben rejteznek �s rem�nyeket, melyek a j�v� ingatag fut�homokj�n v�rj�k ered�s�ket.

�lmodd vissza szerelmeidet, melyek megszapor�tott�k sz�vver�sedet, cs�kokat, melyek megperzseltek, s�mogat�sokat, melyek megcsendes�tett�k h�borg�-l�zong� �nedet, szavakat, melyek �j utat mutattak Neked, sz�neket, melyek sz�tter�lnek k�dd� v�l� eml�keiden, dallamokat, melyek k�r�lfont�k l�lek-�tv�gyadat, arcokat, melyek els�llyedtek, de amelyeket �r�kk� fiatalnak, gyermekinek l�tsz, t�jakat, melyeket a szerelem sodort el�d �s t�jakat, amelyek a szerelemt�l sodr�dtak fel�d.
�s l�sd az �szt!
A horhosokat, �bleikben b�v� mustok fanyar illat�val, a v�rkonyi patakot groteszk t�ncot j�r� r�kok vonagl� potrohaival, Adri�t k�ken csillan� m�lys�geivel, Lomnicot havasfej� cs�csaival, a Wadi Rum naplemente-d�sz�tett sivatagj�val, eltemetetteket, frissen sz�letetteket, �letet, hal�lt, elm�l�st, �g�retet, v�ratlans�got, d�bbenetet, f�lelmet, mely g�rcsbe szor�tja lelkedet �s felsejl� rem�nyeket, melyek meg�des�tik a monoton sz�rkes�get.

Megj�tt az �sz!

�lj vele, szeresd, szokd meg suta ritmus�t �s add oda neki magad.
Egyszer �gyis az � gyermeke leszel!