Találkozások Hava

Néhai Johann Müller Regiomontanus, szebbítve-magyarítva Királyhegyi Molnár János csíziómester a csillagászati tudományok és különféle égi jelek természetének tudósa volt. Sokféle elfoglaltsága és elhivatottsága közben nem átallt a tudományok egyén területeire is elkalandozni. Így jutott eszébe, hogy a már akkor is hagyományosnak mondható latin-eredetű hónapok neveit azok jellegének megfelelően alakítsa, jobbítsa át.

Nosza, jelzés volt ez nyelvújító magyarjainknak is, akik  -mint Barczafalvi Szabó Dávid, Verseghy Ferenc, legismertebben Kazinczy Ferenc-  a szájhagyományokra, népnyelvre támaszkodva új külsőt, nevet adott hónapjainknak. Így született meg Januárius helyett a Boldogasszony Hava, Februárius helyett a Bőjtelő Hava, Március helyett a Bőjtmás Hava és így tovább az elnevezések. Május havát ők egyszerűen csak Pünkösd Havának nevezték el. Kifejezve ezzel a csillagok állásának és a természet alapvető törvényeinek megmásíthatatlanságát, a változó időben mindíg állandót.

Szerény és kései utódként tiszteletreméltó eleink nyomán én május havát a Találkozások Havának keresztelném el.

Ekkor jönnek össze mindazok, akik öttel oszthatják emberrélevésük, érettségük óta eltelt éveik számát. Ilyenkor tartják minden Alma Materben a találkozókat. Az ötéveseket csakúgy, mint az ötvenéveseket.

A találkozásokat sűrű levelezések előzik meg. Névsorok száguldanak fel s alá, újabb és újabb kutatások rég nem látott, de az emlékekben mindmáig élő társak, barátok után. Szomorú hírek is lábrakelnek, újabb eltűnések, halálozások feketítik be a készülő ünnep fényeit. De az ittmaradottak, a még fellelhetők, megtalálhatók kisiskolás izgalommal készülnek a nagy napra.

Tengerentúliak és szétszóródottak készülnek az óhazába, itthomaradtak és rekedtek leveleznek nap mint nap, készülnek, terveződnek a programok. Amelyek aztán fittyet hányva a gondos előkészító munkának a találkozás pillanatában szertefoszlanak és commedia dell’ arte módon színesebbé, gazdagabbá sikerednek, mint azt szervezőik valaha is sejtették, kívánták volna. A találkozás pillanata, az azt ölelő örömök, meghatódottságok és gyermekes emlékfelidézések évekre meghatározzák e napok ízeit, színeit, emlékeit.

Van, ki közöttünk tonzúrát visel, igaz, ez homlokközéptől tarkóig tart. Van, ki tiszteletreméltó férfiasságát pocakjában rejtve viseli. Van, ki délceg tartással reprezentálja elhamvaszthatatlannak hitt fiatalságát, és van, ki elesettségét, sorsüldözöttségét feladva harsány tréfákba temeti bánatát, meghasonlottságát. Egy magyar-japán vegyesvállalat vezérigazgatója úgy nyerít, mint egy karámból kiszabadult kiscsikó. A Walt Disney stúdió hírneves rajzolószerkesztője gyors karikatúrákat dob fel a táblára. Rég nyugdíjas állomásfőnökünk nyeretlen csikóként száguld fel s alá. Barátom, akivel egykoron párbajt vívtunk egy ma már többszörös nagymama kegyeiért, most szeretettel ölel át és boldogan meséli legkisebb unokájának legújabb cserfességeit.

Tanáraink, akik még élnek s akik akkor bácsiknak, öregeknek tűntek, ma észrevétlenül vegyülnek el sorainkban. A kor összemosott bennünket. Mindenki fiatalnak érzi magát. Csak a másikat látja öregnek.

Emlékek hada idéződik fel, csínytevések, jól-rosszul sikerült tréfák, közös szerelmek, puskázások, szerenádok, a tanárt sem kímélő viccelődések.  Az arcokon mosoly, nevetés, kacagás. Csak aki annakidején elkövette azt, amin most vidul az osztály, az nem emlékszik semmire. Vagy alig valamire.

Csak a névsorolvasásnál némul el az osztály. Amikor hihetetlennek tűnik, hogy Ő, az, aki a múltkor még…. Ilyenkor nehezen oldódik a szomorú emlékezés. Vajon hányunk fejében fordul meg ekkor, hogy legközelebb nem rám emlékeznek-e a fiúk?

Aztán előkerülnek az unokák képei és lassan újra a vídámság, az oldott büszkeség és gondtalanság fényében fürdünk mindannyian.

Hogy aztán visszatérve otthonainkba, munkánkhoz, családunkhoz, még hosszú-hosszú ideig táplálkozhassunk a sebtében összegyújtött-felidézett emlékek lélekvígasztaló fényében. Remélve és bízva újabb, majdan bekövetkező találkozások kedves hangulatában.

Bizonyára akkor is majd a Találkozások Havában.