�JJ��LED� SZERELEM
(tavaszk�sz�nt�)

A barom�ter mutat�ja �gy s�t�l fel �s al�, mint akinek semmi dolga sincs. H�s�ges szolgak�nt ballag a nyom�ban a h�m�r� higanysz�la.
Tavaszt �rzek!
Pedig a napt�r febru�rt mutat, r�gm�lt farsangok bizserget� eml�kei f�szkel�dnek bennem, m�gis tavaszt �rzek, tavaszt l�tok. A parkokban �ton-�tf�len szerelmesen cs�kol�z� p�rok, bark�t bont a f�z, hol sz�z�gra s�t a nap, hol j�tszi felh�k kerget�znek az �gen.

�mb�r mindez �gy egy�tt m�g nem biztos, hogy tavasz. K�ls�s�geiben ugyanannak t�nik, a tavasz ink�bb itt van bennem, itt kelt �jra �letre, itt sz�letett ism�t. Ok�t adni nem tudom, nem is firtatom, mi ez a sz�rnyal� boldogs�g, ami el�nt, amit�l felforr�sult �rtelme van annak, hogy lobogjak. M�g azt sem kutatom kell-e nekem mindez, egyszer�en elfogadom, mint p�rk�im v�ratlan, m�gis oly r�gen visszav�rt aj�nd�k�t.

Pedig a vil�g mit sem v�ltozott. Amelyr�l oly sz�vesen hittem m�g tegnap, hogy acsarkodik r�m, most mosoly�t hinti fel�m, amely tegnap m�g idegeimbe b�jva nem hagyott nyugodni, most �l�be vesz �s flitteres aj�nd�kkal lep meg.
A tavasz b�d�t� �rzelm�vel, �rzet�vel.

Hinn�m: szerelmes vagyok!
S hihetem: val�ban!

A vil�gba szerettem bele �s vissza, amelyet oly sokszor tekintek s�t�tnek, undoknak, gy�l�letesnek. Most kac�rkod�an ringatja apr�, form�s popsij�t, l�velli r�m ig�z� szempillant�sait, belecsicsereg a f�lembe feledhetetlen csacsis�gokat, �g�reteket csikar ki bel�lem, ig�reteket dob l�baim el�, felemel, elringat, egysz�val szerelmess� tesz. M�r csak v�letlen lehet, hogy ehhez keret�l szolg�tatja meteorol�giai tavaszs�g�t, f�ldszag� lehelet�t, a kora hajnalok orrcimp�t dagaszt� h�v�s�t. Mert az �jjelek h�v�sek.
Nem  m � r  azok,  m � g  azok!

A v�lgyekben szemtelen biztons�ggal fekszenek el f�stsz�n� k�dle�nyok, amelyek szell�nyi vallom�st�l is megr�szeg�lnek, s egy fuvallat h�v� szav�ra rem�nykedve tovalibbennek. Felh�v� szeretn�nek v�lni. Csal�d�s �ri-e �ket vagy sem, nem tudni.

A napsug�r szer�nyen eb�vik rejtett v�lgyzugokba, pomp�j�val dalra fakaszja az el�bb m�g diderg� mad�rk�kat, a v�lgy �s a l�lek f�nnyel telik meg.

A f�ny nyom�ban hit kocog, falevelek zizzennek, szerelmes szavakat suttognak egym�snak, a v�lgynek.

Szerelmesek a napba, f�nybe, sugar�ba. A hegy lassan vetkezi le hom�ly�t. El�bb odak�n�lja mag�t a r�csod�lkoz�nak, majd sejtelmesen �jra beburkol�zik, hogy azt�n szesz�llyel dobhassa le mag�r�l a paplant az ingerked�en csalogat� napsug�r els� heveny�szett cs�kj�ra.

Minden elaludt s most minden �jra �bred. Hamuba holt rem�nyek par�zslanak �jj�, hitek kelnek v�ndor�tra az idegek tekerv�nyes p�ly�in, �g�retek pattannak ki elagott sejtekb�l. Dolgoznak az �let milli�rdnyi atomjai. �zeneteket fakasztanak, szerelmet tov�bb�tanak.

Dorombol� cica m�dj�ra bevatt�zza mag�t az ember a tavaszt szimul�l� t�lut� pillanatig is alig tart� csod�j�ba �s nem akar hinni mag�nak. Csoda t�rt�nt.
Csoda t�rt�nik-e vajon, vagy csak a l�lek napelemei forrtak fel �jra a r�gv�rt sugarak b�d�t� �z�n�t�l.

J� �gy �lni!


Csak �gy j� �lni!

1989