HAJNALI (m)�MOR
(szerelemisten-tisztelet)

A harangsz�, mint egy �let�nt aggasty�n lassan, tapogat�zva k�szott v�gig a hajnalban ny�jt�z� utc�kon. Kibotork�lt a K�r�s-g�tig, �tbukfencezett rajta, belekapaszkodott a hajnali k�dbe, majd lassan a h�t�ra fordult �s az �g k�kj�t kereste.

A f� harmatos volt, mint egy �lel�sre v�gy� n�i �l, a rig�pittyeg�s bicegve kullogott jobbra-balra, t�rsat keresett a napfekelt�t v�rva. A n�das m�ly�n toll�szkod� vizicsib�k raja v�rt a startra, a v�z felsz�n�n elk�sett sikl� rajzolt arabeszkeket.

Csend volt.

A narancss�rga lombok gl�ri�ja el�bb r�tv�r�ss�, majd aranyl�v� form�lta a lev�lszobrokat, aelyek �gy �zenetekk� v�ltak. A hajnal �zenet�v�.

A parton z�ldre festett h�z �llt. Oldal�nak egy �reg regatta csontv�za t�maszkodott, hajdani s�rga bord�i k�z�tt p�kok tany�ztak.
Odabenn szerelemillat �szott a leveg�ben. A pezsg�spoharak �lomkarmai �hesen ny�jt�ztak f�nyt keresve talmi csillog�sukhoz. A hever� mellett csendesen szeretkezett egy sebt�ben ledobott papucs az asztalr�l lehullt szal�mih�jjal. A sz�keken, sz�nyegen zoknik, cip�k, szoknya �s nadr�g �lelkeztek szem�rmetlen�l.

A f�rfi a plafont n�zte �s esetlen�l pr�b�lt egy�tt foh�szkodni a harangsz�val. Keze im�ds�gk�nt az asszony f�lig takart, fiatalos er�t sug�rz�, rugalmas combj�n pihent. Lassan az asszony fel� fordult �s hallgatta csendes piheg�s�t.

Nem voltak m�r fiatalok. A f�rfi k�s�n tal�lt erre a szerelemre, amely �j er�t csemp�szett f�radni k�sz�l� test�be, m�r-m�r elk�z�mb�s�d� lelk�be. Most is -mint minden egy�ttl�tkor- moh� v�ggyal n�zte az asszony kis�mult arc�t. F�rk�szve a legapr�bb jeleket, amelyekbe olthatatlanul szerelmes volt s melyek miatt az asszony fiatal l�ny ill�zi�j�t keltette benne.

Csod�lta a szerelemt�l viharos �jszaka ut�n kivasalt, gy�ny�r� arcot. Ilyenkor mind�g vissza�lmodta, �jra�lte ork�nsodr�s� szeretkez�seik, szerelm�k h�napjait, �veit. Lelk�nek �risz�n megjelentek a szerelemt�z� pillant�sok, megismerked�s�k vadul szel�d szemp�rbaja, az els� �rint�s v�rforral� h�s�ge, az els� �s minden �lel�s utol�rhetetlens�ge, a tegnap �s ma robusztus ereje, a holnap meg nem k�rd�jelezhet� �g�retei.

A r�zsasz�n� ajkak f�nye m�lyre ny�lt a l�lek k�tj�ba, a krist�ly�z� v�gyak �sszetorl�dtak, a sz�v furcsa morze-jeleket ti-ti-t�zott, f�lre�rthetetlen�l k�vetel�zni kezdett.

�vatosan maga fel� ford�totta az asszony arc�t �s szem�rmes moh�s�ggal megcs�kolta az ajk�t. Az asszony csendes ny�sz�rg�ssel vette tudom�sul a k�sz�l� mer�nyletet, sejtjei �ntudatlanul dolgozni kezdtek, akarata szertefoszlott, mint egy sokat haszn�lt l�bt�rl� �s beles�mult a cs�k puha p�rn�j�ba. Valami furcsa, tudaton k�v�li reflexszel buggyantotta ki mell�t, felaj�nlva e kora hajnali szertart�s els� �ldozat�ul.

A f�rfi lassan cs�szott le a felk�n�lt mellekig, k�zben selyem�z� cs�kokat sz�rt sz�t a k�nny�pih�j� nyak �velt hajlataiban, a csonth�zf�ny� f�lcimp�k rejtett zugaiban. Amikor az aranybarna mellbimb�khz �rt, mindkett�j�k�n groteszk remeg�s futott v�gig. Az izomrostok reflexszer� r�ngat�z�sa vill�ml�shoz hasonl� f�nyeket szikr�zott, s�rg�s �zeneteket k�ld�tt sz�t az idegp�ly�k kanyarg�s �tjain, megfellebezhetetelen parancsot osztott t�rsainak.

A f�rfi im�dta az asszony hajnali illat�t. Beletemette arc�t az asszony �l�be �s v�rta, hogy v�gyai leter�ts�k. Az asszony �gy �g�rte oda �l�t, ahogy a tavaszi ugar s�mul az e�stf�ny� eke r�g�t szaggat� r�tus�hoz.

�lelkeztek!

Hatalmas vulk�nok t�rtek fel, valahonnan szf�rai hangok hallatszottak, sokl�b� lovak idegt�p� d�b�rg�se gyorsult, a dobh�rty�kon a szerelem ritmusai adtak tal�lkoz�t, sz�nek vill�ztak �s az �l �gy fogadta a f�rfi er�teljes mozdulatait, mintha egy gy�r�z� giliszta hal�lt�nc�t akarn� ut�nozni.

K�s�bb csendesen pihentek egym�s mellett �s halkan, pihegve k�rdezt�k.
-Szeretsz?
A visszhangszer� suttog� v�lasz sohasem k�sett.
-Szeretlek- mondta a m�sik.

A k�d odaadta mag�t a napnak, a vizicsib�k kint �sztak a frissen dauerolt hull�mokon, a vizisikl� korhad� �gy�n szendergett, a p�kok minden idegsz�lukkal a reggeli �bred�st�l r�szeg rovarok b� lakom�t �g�r� d�szrep�l�s�t figyelt�k, az �let apr� �s minden nap ism�tl�d� jelei m�r nem tudtak �s nem is akartak ellen�llni az �j nap �bred�s�nek.

�k eml�keikben �s az elm�lt �r�k m�g mind�g csod�latosan harsog� akkordjaiban vettek reggeli f�rd�t. Eddig is tudt�k, de most mindenn�l biztosabban �rezt�k, hogy szerelm�ket m�g nagyon sokszor el kell mndaniuk egym�snak s hogy a szavak n�ma t�krei lehetnek csup�n �r�kl�tet �g�r� �rzelmeiknek.

Az eml�km� el�, melyet �rzelmeik forr� t�gl�ib�l �p�tettek, csendes �hitattal rakt�k oda szerelm�k �t�lt vir�gaib�l font koszor�j�t.

Az eml�kek op�los sz�nei �sszekeveredtek az �g az�rj�val �s csendesen megb�k�lve v�rtak tov�bbi k�dhasogat� hajnalokra.

1988