JANCSI

"T�ved�s azt hinni, hogy a sorsunk eleve
elrendeltetett.
A csillagok nem k�nyszer�tenek,
csak mutatj�k az utat."
(Olvastam valahol)

1946 �sz�n a p�csi Tompa Mih�ly utca egyik csendes kertj�nek vadsz�l�vel s�r�n befuttatott lugas�ban h�rom fiatal t�st�ntkedett. Kez�k �gy�ben sz�gm�r�, oll�, vonalz�, ceruza �s rengeteg pap�r. A f�zfavessz�b�l font asztal k�zep�n "Az asztrol�gia k�rd�sei" c�m� k�nyvecske.
A h�rom fiatal m�r az orvostanhallgat� b�szke c�m�vel rendelkezett, j�llehet a(z akkor m�g p�csi) Tudom�nyegyetemet bel�lr�l m�g sosem l�tt�k. Boh�mek voltak �s megsz�llottak. Az �jra felfriss�lt vil�g szabad polg�rainak tudt�k �s hitt�k magukat, mindenhez �s mindenre jogot form�ltak a 19 �vesek szemtelen, �m tisztess�ggel f�kezett hevess�g�vel.

Im�dt�k az irodalmat, t�rsuk volt �rsi Feri, Galsai Gr�ci, leveleztek �s tal�lkozgattak �prily Lajossal, az akkoriban frissen repatri�lt Faludy Gy�rggyel. S ha P�csre l�togatott Emil b�csi (Kolozsv�ri Grandpierre), egy�tt s�r�zgettek a N�dorban.
Jancsi k�l�n�sk�ppen vonz�dott az irodalomhoz. Nemcsak rengeteget olvasott, de verseket is faragott, s m�r ekkor jelentek meg �r�sai a magyar irodalmi foly�iratok n�melyik�ben.

A Tompa Mih�ly utc�nak ebben a h�z�ban pihente ki a II. vil�gh�bor� f�radalmait Eug�n, aki Jen� volt egykoron. Eugen a h�bor� el�tt hagyta el az orsz�got, P�rizsba k�lt�z�tt a Sorbonne-on v�gzett pszichol�gia szakon. Kalandos �lete sor�n el�bb a de Gaulle-f�le afrikai katonai t�m�r�l�s, k�s�bb a francia Deuxi�me Bureau pszichol�gusak�nt kamatoztatta tud�s�t.
"A ti �rdeketekben is!"- tette hozz� mind�g, ha reg�nybeill� kalandjair�l esett sz�.
Eugen ezen a d�lut�non szok�sos s�t�j�r�l t�rt haza, mosolyogva vette tudom�sul a h�rom fiatal sz�nni nem akar� vih�ncol�s�t, �m �les szeme megakadt az asztalon fekv� horoszk�pon.
Kez�be vette, hosszasan n�zegette, majd megk�rdezte:
"Ki� ez a horoszk�p?"
Jancsi b�szk�n v�llalta a frissen elk�sz�tett munk�t.
Eugen szem�n �rny�k suhant �t, sz�ja csak annyira r�ndult, hogy t�n m�g egy l�gy sem ugrott volna le miatta, letette a pap�rlapot az asztalra �s beindult a lak�sba.
Jancsi figyelm�t azonban nem ker�lte el az arcon �tsuhant felh�cske. K�rlelni kezdte h�t Eugent, �rulja el, mit l�tott ki a horoszk�pb�l. Eugen hosszas r�besz�l�sre �s mert t�n maga is azt hitte t�ved, elmondta, hogy a horoszk�p szerint Jancsi egyszer hossz� �tra indul, ahonnan nagy betegen, gy�gy�thatatlanul t�r majd vissza.

Azt�n m�ltak az �vek, mindh�rman orvosok lettek. Jancsi j� orvos lett, de sohasem tudta megbocs�tani mag�nak, hogy nem a b�lcs�szkarra iratkozott. Egyre s�r�s�d� irodalmi sikerei ezt a v�laszt�st igazolt�k volna.
K�zben megtanult angolul, franci�ul, merthogy n�met�l m�r gyermekkor�t�l fogva tudott, �gy n�gynyelv�v� v�lt.

Csillap�thatatlanul �s szorgalmasan m�ford�tott, mindent, ami a keze �gy�be ker�lt. Kosztol�nyi-im�d� volt, aki ismeri verseit, �t hallhatja ki azokb�l. Tagja lett a Magyar (k�s�bb a Nemzetk�zi) Orvos �r�k Sz�vets�g�nek.

Jancsi nemcsak gondtalan fiatal, de szemtelen�l boh�m fick� is volt. 1947 farsangj�n Nagy Ferenc, a bissei (Baranya megye) sz�let�s� akkori minisztereln�k volt a Pann�ni�ban (ma Palatinus) megrendezett megyeb�l f�v�dn�ke. Hivatalosak voltak h�rom megye potent�tjai, rem�ny sem volt, hogy bejussunk a b�lba. Pedig -atyja jog�n- ott els�b�lozott mindkett�nk szerelme, a sz�ps�ges �s a megyei fiatals�g b�lv�ny�nak tekintett S. �va is. Ott k�dorogtunk a Kir�ly utca sark�n, hiszen beljebb nemigen ker�lhett�nk. A nemzeti sz�n� karszalaggal ell�tott rendez�k �s biztons�giak vigy�ztak a r�sztvev�kre, az �nnep tisztas�g�ra.

"Menj haza, �lt�zz �nnepl�be, egy �ra m�lva itt tal�lkozunk!"- adta ki a parancsot Jancsi. Nem k�rdeztem, tettem, amit mondott.

Elhiszi-e nekem a kedves Olvas�, hogy ma sem tudom, hogyan lett nek�nk nemzeti sz�n� karszalagunk, hogy ment�nk egyre beljebb a b�li forgatagba �s v�g�l hogyan �s h�nyszor t�ncoltattuk meg S. �vik�t.

Szem �s f�ltan�ja voltam, amikor Jancsi egy �zben a Sz�chenyi-t�r sark�n, a ma k�pk�d�nek nevezett j�rdaszigeten eladott egy vagon kukoric�t egy vagon melasz�rt. A kukoric�s vagon az �-domb�v�ri �llom�son �llt, a melaszos meg Kaposv�ron. L�tni ugyan nem l�tta azokat sem az elad�, sem a vev�, de aki meg�lte a feket�z�s effajta legend�s kor�t, tudhatja, hogy akkor az eff�le tranzakci� m�gcsak extra-sz�mba sem volt vehet�.

K�l�n reg�nyben k�ne �s lehetne meg�rni, mennyi szel�d �k�rs�get k�vett�nk el Jancsival, �m -azt hiszem-- sohasem l�pt�k �t azt a hat�rt, amely akkor m�g szel�den k�n�lta mag�t a forradalmian szertelen fiataloknak.

Ek�zben Jancsi fogad�sb�l egy ny�r alatt megtanult spanyolul, mik�zben kor�bban m�r az olasz nyelvet is mag��nak mondhatta, de bele�sta mag�t az �g�r�gbe is, hogy ferd�t�-ford�t�s n�lk�l eredetiben ismerhesse meg a klasszikusokat. �s �rta franci�ul, angolul, olaszul szerelmes �s l�rai verseit, melyeket nem egyszer bar�tainak adott oda m�ford�tani, el nem �rulva eredeti szerz�j�ket.

Im�dta a zen�t. �s �rtette is. Csak ne �nekelt volna n�ha hozz�! Egy ki�hezett sak�lfalka artikul�latlan �v�lt�se mennyei zene volt ahhoz k�pest, amit � produk�lt, ha �nekelhetn�kje t�madt. Ilyenkor �ll�t el�re szegezte, szemei az er�lk�d�st�l majdnem kiugrottak g�dr�kb�l, rezegtette tok�j�t �s a felismerhetetlens�gig eltorz�totta a szerz� sz�nd�k�t.

Azt�n megn�s�lt. Oszt�lyt�rsa h�g�t vette el. Akinek sz�vb�ntalmai miatt arra k�nyszer�lt, hogy elfogadjon egy alg�riai kik�ldet�st. Tudom, nemcsak a feles�ge �rdek�ben tette, sz�vesen is ment Constantine-be, ahol a helyi k�rh�z laborat�rium�t vezette.

El�sz�r hat �vig volt kint. Amikor hazaj�tt, �sszegy�ltek a Tompa Mih�ly utcai t�rsakkal, akik f�ltan�i voltak Eugen egykori "j�slat�nak". R�h�gve id�zt�k Eugent �s korukat meghazudtol� fic�nkol�ssal hirdett�k: az �let sz�p!

K�s�bb megp�ly�zoptt m�g h�rom �vet. Visszat�rt Constantine-be ahonnan egyszercsak v�ratlanul �rkezett haza.
Azon a d�lut�non megk�rt, menn�k ki vele a szentl�rinci templomba �s orgon�ljak neki.
Boldogan �s b�szk�n tettem.
Bachot j�tszottam, meg �gyesen -hogy meg ne s�rtsem a templom szents�g�t- a Creola c�m� tang�t, kedvenc sl�ger�t.
V�g�l a magam laikus m�dj�n, mintegy befejez�sk�nt, teljes tuttival, mit sem t�r�dve Bach sz�nd�k�val �s el��r�saival, a D-moll toccata �s fug�t.

Elm�l�zva �lt a k�ruson �s mereven n�zte az olt�rk�pet.
"�r�gyellek, �cs�m!"- mondta, amikor v�llam �t�lelve kifel� j�tt�nk a templomb�l.
Majdnem r�replik�ztam: �n is t�ged!
De ez valahogy bennem ragadt.

Este otthon megk�rt, j�tsszam neki szintetiz�toron a Zorb�t. �t�lelte feles�g�t, csokornyakkend�j�ben �gy n�zett ki, mint egy fel�j�tott Albert Schweitzer, �s j�rta, j�rta, j�rta a t�ncot. Egyre gyorsabb ritmusban j�tszottam, mintegy incselkedve vele, tudja-e k�vetni hirtelenj�tt �s kegyetlenked� szertelens�gemet.
Tudta!

Kipilledve �lt le, csendesen mosolygott, mint ki tette a mag��t, mintha tudta volna, hogy ez a t�nc a Hal�lnak sz�nt t�nc volt.

Este elb�cs�ztunk egy�st�l, meg�g�rtette velem, hogy kimegyek hozz� Alg�ri�ba. Megcs�koltuk egym�st �s � elment.

Harmadnap tudtuk meg, hogy az�rt j�tt haza, mert acut myeloid leuk�mi�t diagnosztiz�lt mag�n �s azt is, hogy v�gs� st�diumban van.

Hetek m�lva minden orvosi igyekezet ellen�re meghalt. Hal�los �gy�n ontotta a szarkasztikus csujogat�kat, fityiszt mutatva a hal�lnak, s v�gasztalt mindenkit, akir�l tudta, hogy hi�nyozni fog neki.

M�g partec�dul�j�nak mott�j�t is � fogalmata meg:

"Nem kell koszor�, ciprus-�g,
�s �rtem ne k�nnyezzetek,
aki szeretett, mosoly�t
tegye le majd s�rom felett,
az t�bb nekem, mint a vir�g
�s b�rmif�le kegyelet!"

Ahogy m�lnak az �vek, �gy szeretem egyre jobban.

A testv�rb�ty�m volt!